Két roma elhatározza, hogy rendőr akar lenni... Bemegy az első az irodába és mondja a főnöknek: -Uram, én Rendőr szeretník lenni!! -Na, rendben van, de előtte felteszek önnek egy kérdést. (a rendőr gondolkodik hogyan szúrjon ki vele és olyan kérdést tesz fel amire még ő sem tudja a választ) -Milyen színű a Láma szeme? A cigány rávágja,hogy:- Setítkík ... -Ezt honnan tudja? Hát ahogy a náóta is mondja: Láma szeme, láma szeme setítkík... -Uhh az igen, mondja a rendőr, na ezzel most megfogott... Erre bejön a következő cigány és mondja: -Uram én Rendőr szeretník lenni! A rendőr hasonlóképpen gondolkodik, de most már biztosra megy... gondolja... -Na, mennyi a toronyóra meg az Algopyrin összege? A cigány gondolkodik és mondja: -Hát, kírem 11. -Ezt honnan gondolja? -Onnan, hogy a toronyóra üt ,az Algopyrin, meg hat, és üt+6 az 11.
A darázs, mint analógia Ma hazafelé tartottam az iskolából, és a buszon olvasgattam. A busz hátuljában ültem, ahol csak egy cigány család ült mellettem. Apuka, kb. 2 méter magas, anyuka nagydarab testes cigány asszony, és egy nagyjából 10 éves gyerek. Megáll a busz, kinyílnak az ajtók, és leszállnak a szülők, a cigánygyerek pedig odalép hozzám, és megkérdezi mit olvasok. Nocsak, ez nem cigit kér, nem aprót, nem kötekedik, csak kíváncsi mit olvasok ! Elmosolyodtam és kedvesen válaszoltam neki, megmutatva a könyvet. Erre elindul az ajtó felé, és megragadja a könyvet. De nem járt sikerrel, mert erősebben fogtam, úgyhogy kicsúszott a kezéből. Erre visszafordul, és egy hatalmasat köp felém, majd azt kiáltja: -DÖGÖLJ MEG! KURVA ANYÁD! És leugrik a buszról. Az utasok meglepetten néznek felém, én pedig csak halkan megjegyzem: cigány kultúra. Ez egy órája történt nagyjából. Azóta elgondolkoztam, hogy mi lett volna, ha nem vagyok ilyen békés. A szerencséje egyrészt az volt a gyereknek, hogy nem sikerült ellopnia a könyvet, és hogy nem sikerült leköpnie. Mert akkor lehet, hogy véletlen úgy pofán verem hogy szilánkosra törik a kis arca. A másik szerencséje, hogy rettentő békés ember vagyok, kisgyerekeket meg főleg nem szoktam bántani. Engem így neveltek. Nem úgy, hogy lopjak és köpjem le a többi embert. Mielőtt valaki megkérdezné, nem, nem vagyok sem kopasz, sem bomberdzsekis, és nem is a "Hogyan verjünk cigányokat?" c. könyvet olvastam. Tehát semmi oka nem volt rá a gyereknek hogy így viselkedjen. Ebből az következik, hogy őt így nevelték, nála ez természetes. Újból megállapítottam, hogy aki ma Magyarországon utálja a cigányokat, az nem rasszista, csak tapasztalt. Kezd egyre jobban dühíteni, hogy nap mint nap ilyen történeteket hallok, és közben a médiából az harsog hogy szegény cigányokat elkülönítik, nem járhatnak egy iskolába a magyar gyerekekkel, kiközösítik őket. Na vajon miért? Persze a bőrszínük miatt. Logikus. Én nem azért utálom a darazsakat, mert fekete-sárgák, hanem azért, mert állandóan rám szállnak, belemásznak a kajámba, ha pedig megpróbálom elhessegetni őket, megcsípnek..."
Egy férfit az anyósa leküld a boltba zöldségért, de a lelkére köti, hogy csakis szép, tiszta, vegyszermentes terméket vegyen. A férfi bemegy egy bioboltba, és elkezd a zöldségek között válogatni. Amikor odamegy hozzá az eladó, megkérdi tőle: - Ugye, ezeken a zöldségeken nincsenek mérgező vegyszerek? Az anyósomnak viszem őket. - Nincsenek uram, azokat sajnos magának kell ráraknia.
"A Nemzeti vágtán fényképeztem ezt a fura pasit! Remélem tetszik nektek is, és viszont látom oldalatokon!"
Nyirkos lett a cicim a pusáp alatt, ...Mer' az ofíszban, a mítingen nem éri a nap, Pedig azt mondják, a szilikonnak jót tesz az uvé, Mint hó végén a számlámnak az aputól jött lóvé. A nonfigi a derekamon marha jól mutat, Tolatáskor jelzi az agyamhoz az utat, Bár szolcsiban a csajok szerint egész jó a mellem, De nem nyerhetnék vele még a légzsákom ellen. Kígyóbőr csizmám kicsit több volt, mint hetven, Külsőm, mint egy statisztáé, a Leni Krevic-klipben. Mango szatyor, telcsi, Méjbölin felken, Fontos az összhang, a trendem rendben. Karrierem építése nem egyszerű feladat, Gyakran kell térdelnem az íróasztalok alatt. A píáros szakma nem könnyű kenyér, A háton fekvő egértől kérges lesz a tenyér. De hagyjuk is a munkát, mert sietek éppen, Talizunk a csajokkal a Liszt Ferenc Téren! Indul a péntek esti "Szex és Nyújork"-túra. Ez a nagyvárosi, kozmo, trendi kultúra. Egy negyvenes ügyvéd álmaim lovagja, Bájos az a poci, ha fakormányra rakja, Nem minden a külső, tartja a mondás, Dzsípiesz és klíma nélkül hiába vagy Hondás. Ha eltűnnek a pasik az ágyjelenet után, Hogy miért történik veled, te csak csodálkozol bután, Főzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket, Egy liter tejért még nem tartunk tehenet. Húspiaci értéked konvergál a nullához, Sorsod, mint a folyó, mely olvadáskor hullát hoz. Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz a kutyádhoz, A vénlányok klubja lassan téged is elátkoz. Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad, Sokat néztél tévét, és átmosta az agyad, Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média, Az az út, amelyet jársz, nem vezet sehova. Családod az nem lesz, igaz lóvé, mint a pelyva, De a temetőben, tudod, nincs menedzser-fejfa, Az önmegvalósítás meg a karrier a fő cél, Te döntöttél, cicám: ESZED, AMIT FŐZTÉL!
Csavargó a járókelőhöz lép az éjszakai utcán. - Elnézést uram, tudna segíteni egy szegény, szerencsétlen, éhező, munkanélküli embernek, akinek nincs egy fillérje sem, és minden vagyona ez a kis rövid csövű vadászpuska?
"Nyár volt. A kislányunkat ekkor kezdtük szoktatni a szobatisztaságra. Pelenka helyett egy laza bugyit viselt,hogy szükség esetén gyorsan bilire lehessen ültetni. Abban az időben kedvenc eledele volt a csokoládéval bevont mazsola drazsé. Kedvenc édességét csakúgy, mint a játékait előszeretettel szórta szét a lakásban. Én, mint házias apuka, a rend látszatának fenntartása érdekében folyamatosan pakoltam a játékokat a helyére, a szétszórt nasikat pedig vagy a kukába vagy a számba. Egyik nap viszonylagos rend uralkodott a lakásban. Azonban egy alig látható helyen felfedeztem egy mazsolás drazsét. Egy laza mozdulattal felvettem a padlóról és bekaptam. Vártam,hogy jön a csokoládé édes íze, a mazsola lágy állagával vegyülve. De nem jött. Ezt a mazsolás drazsénak látszó tárgyat a kislányom pottyantotta el a nagy játszadozás hevében. Ezek után nekem senki ne mondja rosszkedvében,hogy a szar is ízetlen!" Beküldte : B.I.